2010-ben a 27 éves Albert Bailey és egy meg nem nevezett fiatalkorú bűntársa úgy döntött, hogy kirabolnak egy bankot a connecticuti Fairfieldben. Nagyon helyesen úgy okoskodtak, hogy ennél a típusú bűncselekménynél kulcsfontosságú a gyors lebonyolítás, mert a rendőrség megérkezése után már drasztikusan romlik a siker esélye. Azt is helyesen mérték fel, hogy az egyes műveleti fázisok közül a bankban tárolt készpénz összeszedése tart a legtovább, tehát ennek felgyorsításával nyerik a legtöbbet. Bailey ezért felhívta a bankot és felkérte őket, hogy a gyorsabb tranzakció érdekében előre készítsék össze a pénzt. A helyszínre érkezve meglepetten tapasztalták, hogy a bank értesítette a hatóságokat, és a két férfit a rendőrség incidens nélkül letartóztatta.

Az emberi önértékelés gyakran megpontatlan. Gyakran előfordul, hogy viszonylag kevés tudással rendelkező emberek azt gondolják, hogy jól értenek az adott területhez, így túlzottan magabiztosak lesznek. Ez a kognitív torzítás az úgynevezett Dunning-Kruger effektus, amelynek felfedezéséről korábbi blogbejegyzésünkben írtunk. A jelenséget manapság gyakran említik az interneten és a médiában, de vajon pontosan tisztában vannak-e a jelentésével? Nem fordulhat-e elő, hogy a Dunning-Kruger effektusról beszélve valójában magunk is annak áldozataivá válunk? Itt az ideje, hogy tisztázzuk a Dunning-Kruger effektussal kapcsolatos félreértéseket!

✅ „Az ostoba emberek azt hiszik, hogy zsenik”

Tévhit: Csak azokra az emberekre vonatkozik, akik „buták” vagy inkompetensek.

Valóság: Mindenkire vonatkozik valamikor. Dunning és Kruger kísérleteik során azt tapasztalták, hogy mindannyian hajlamosak vagyunk túlbecsülni a szakértelmünket olyan területeken, amelyekről kevesebbet tudunk. Magasan kvalifikált tesztalanyok is határozott igennel válaszoltak arra a kérdésre, hogy értik-e a vízöblítéses WC működését, de általában gyorsan tanácstalanná váltak, amikor ez után azt a feladatot kapták, hogy készítsenek egy sematikus ábrát, amin be tudják mutatni a működési elvet. Az effektus nem a butaságról szól, hanem arról, hogy a tudás vagy a készség hiánya túlzott magabiztossághoz vezet – ezt bárki megtapasztalhatja, amikor valami újat tanul. Az új ismeretek megszerzése során bárki hajlamos lehet kedvezőbb fényben látni saját képességeit, mielőtt megfelelő önreflexiót végezne.

✅ „Az alulképzett emberek mindig túlbecsülik magukat”

Tévhit: „Az a baj a világgal, hogy az ostobák mind magabiztosak, a bölcs emberek pedig telve vannak kételyekkel.” (Bertrand Russell)

Valóság: Bár előfordul, hogy alulképzett emberek túlbecsülik a képességeiket, ez nem mindenkire igaz. Vannak, akiknek nagyobb az önismeretük, továbbá más előítéletek (például az imposztor-szindróma) ellensúlyozhatják a túlzott önbizalmat.

✅ „Ez egy egyedülállóan pszichológiai vagy irracionális hiba”

Tévhit: Ez egy tisztán kognitív előítélet, amely irracionalitásra utal.

Valóság: A hiba döntően információhiányból fakad: miután nem tudjuk, milyen keveset is tudunk, a tudásunk szintjének meghatározása szükségszerűen pontatlan lesz. Az effektus részben statisztikai eredetű – a kevésbé képzett embereknek kevesebb lehetőségük van saját teljesítményük megítélésére. Emellett a metakognícióról (az ember azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy a kognitív folyamatait leképezze, nyomon kövesse és szabályozza, azaz tulajdonképpen a gondolkodásról való gondolkodás) is szó van, amely természetesen a tapasztalattal fejlődik.

✅ „Ez megmagyarázza, hogy mások miért tévednek (de én nem)”

Valóság: Ironikus módon az a feltételezés, hogy mások érintettek, de te magad nem, egy Dunning-Kruger-jellegű hiba. A saját korlátaid ismerete kulcsfontosságú

Források:

• https://edition.cnn.com/2010/CRIME/03/24/phone.in.robbery/index.html
• https://timharford.com/2021/03/cautionary-tales-the-dunning-kruger-hijack

#intervízió #akciótanulás #intervision #action_learning #szervezeti_kultúra #fenntartható_teljesítmény #képzések